|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 5 találat | lapozás: 1-5 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Vígh Irén 2005. június 6.Resicabányán június 4-én zajlott le a Krassó-Szörény megyei RMDSZ szervezetének tisztújító közgyűlése. Seres Péter alprefektus lett a megyei RMDSZ-elnök aprócska előnnyel. Az SZKT-ba Vígh Irén nándorhegyi tanár került. A közgyűlést Makay Botond leköszönő és további mandátumot vállalni nem kívánó elnök vezette le. Makay Botond leköszönő elnök beszámolójában mind a szórványpolitika kapcsán a csúcsvezetőkről, mind pedig a helyi kiskirályokról leszedte a keresztvizet. /Szakmáry Károly: Eredményes tisztújítás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./2007. október 8.Krassó-Szörény megye székhelyén, Resicabányán október 5-én a városi könyvtárban emlékeztek október 6-ára ,Vígh Irén városi RMDSZ-elnök és Nagy Péter resicabányai Platanus-elnök szervezésében. A megyeszékhelyről kocsikkal mentek Nándorhegyre, a Bisztra-parti városba, emlékezve arra, hogy Bem serege Petőfivel együtt Nándorhegyen is átvonult. Megnézték a Tóth János tervezte negyvennyolcas vándorkiállítást is. Mióta újra felfedezték Boksánbányán az emlékművet, azóta két helyen van rendezvény október 6-án. Az 1948-ban emelt román szövegű emlékműnél október 6-án Makay Botond ny. református lelkész és Gheorghe Stefan görögkeleti pap rövid ökumenikus szertartását követően Bálint Mihály megyei RMDSZ elnök emlékeztetett az itteni negyvennyolcas eseményekre, amelynek – amint azt az emlékmű is jelzi – magyar, román és német áldozatai is voltak. Ennél az emlékműnél a polgármesteri hivatal, a megyei és a városi RMDSZ koszorúzott, míg a németboksáni római katolikus temetőben lévő obeliszknél csak a megyei és városi RMDSZ. Resicabányán a Herglotz-féle negyvennyolcas kereszthegyi emlékműnél nem volt megemlékezés, mert a rossz időjárás miatt nem vállalták a fölrándulást. Ruszkabányán megkoszorúzták a Maderspach-házon lévő, pár esztendeje felavatott emléktáblát, majd a temetőben az 1848–49-es szabadságharcot fegyverrel támogató Maderspach Károly vas- és acélgyáros sírját. A községnek nincsen magyar lakossága, ezért emlékbeszéd nem hangzott el. /Megemlékezések Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./2008. augusztus 27.A Krassó-Szörény megyei RMDSZ bővített választmányi gyűlésen megerősítette a parlamenti választásokon induló jelöltek listáját. A megye két szenátorjelöltje Beke László nyugalmazott mérnök és Pénzes Tünde mérnök Resicabányáról. Az öt képviselői körzetre jelentkezők: Seres Adélia kisebbségi tanfelügyelő, Makay Botond nyugalmazott lelkész és Rácz-Virág Vilma közgazdász-közigazgatási szakember Resicabányáról, Nándorhegyről Vígh Irén tanárnő, Oravicabányáról Veres Ferenc mérnök. /Végleges a jelöltlista Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 27./2008. szeptember 3.A Krassó-Szörény megyei RMDSZ bővített választmányi gyűlésen határozatban fogadta el a parlamenti választásokon induló jelöltek listáját. A megye két szenátorjelöltje Beke László nyugalmazott mérnök és Pénzes Tünde mérnök Resicabányáról. Az öt képviselői körzetre az alábbiak jelentkeztek: Seres Adélia kisebbségi tanfelügyelő, Makay Botond nyugalmazott lelkész és Rácz-Virág Vilma közgazdász-közigazgatási szakember Resicabányáról, Nándorhegyről Vígh Irén tanárnő, Oravicabányáról Veres Ferenc mérnök. /Végleges a jelöltlista Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./2016. szeptember 12.Egy példaértékű kezdeményezés nyomábanKisiratos kincsei, sok település szolgálatára Amikor az idei Kisiratosi Falunapok megnyitójáról, a könyvbemutatókról írtunk, megígértük: visszatérünk a Kisiratos kincsei címmel elkészült értéktárra, ami Arad megyében egyedülálló kezdeményezés. A kiadványról a szerkesztővel, Czöndör Mihályné Joó Katalinnal beszélgettünk, aki előrebocsátotta: 2015 végén jelent meg a pályázat, aminek részét képezte a külhoni települések értéktárainak magyarországi partnerekkel közösen történő elkészítése. A pályázat feltétele volt a partnertelepülési viszony, aminek jóvoltából a Székelyföldön, a Vajdaságban és a Felvidéken is készülnek értéktárak. Ebben nemcsak egy-egy település, hanem egy egész tájegység értéktárának az elkészítésére is lehetőség nyílik. – Milyen kritériumok alapján választották ki a jelzett értékeket? – A nyilvántartásba kerülő, feldolgozandó értékek kiválasztásán már évek óta dolgozunk, tehát van rálátásunk az olyan helyi értékek felismerésére is, amelyekről a falubeliek esetleg nem gondolnák, hogy kulturális értékeket képeznek, hordoznak. Már több magyarországi település értéktárának az elkészítésében is segédkeztünk, amely során a lakosok is elmondhatják, mit tekintenek értékeknek. Ez azért is fontos, mert példának okáért a jelentősebb kisiratosi értékeket tovább lehet javasolni az Erdélyi Értéktárba. Az oda bekerülő értékek iktatásáról azonban egy magasabb fórum dönt. Ha a jelzett érték Erdélyen is túlmutat, a Hungaricum Bizottság elé kerülhet. Kisiratoson is van oda kívánkozó, például Páter Godó Mihály hagyatéka, ami már túlmutat Kisiratoson, ezért tagja lehet az Erdélyi Értéktárnak, de akár Hungaricum is lehet. – Melyek voltak a kisiratosi értéktár elkészítésének a lépései? – Tekintve, hogy csakis határon túli partnertelepüléseknek segíthetünk, első lépés volt a 2007-ben megkötött partnertelepülési szerződés, majd 2016. március 8-án Almási Vince kisiratosi és Csányi Kálmán pusztaszabolcsi polgármesterek együttműködési megállapodást írtak alá a Kisiratosi Értéktár Projektről. Ezt követően a pusztaszabolcsi munkacsoport a pályázati program és a módszertani anyagok alapján felkészült az értéktár létrehozásának a segítésére. Vagyis meghatároztuk: ki milyen tartalommal, milyen módszerekkel, mikor, hol, kiknek nyújt segítséget és ettől milyen eredmények várhatók. A módszerek közül a műhelymunka kapott kiemelt szerepet, de nagy hangsúlyt kaptak a megbeszélések, előadások, bemutatók, interjúk, illetve az úgynevezett „látó utak” által szerzett tapasztalatok. Kisiratoson megismerkedtünk az ottani munkacsoporttal, átadtuk nekik a módszertani és a segédanyagokat. A munka nálunk folytatódott, ahol a kisiratosiak háromnapos felkészítőn, majd a bizonyos „látó úton” megismerkedhettek nemcsak Pusztaszabolcs, hanem Fejér megye, benne Kiskunfélegyháza, illetve Veszprém nevezetességeivel is. Az értéktári munkafolyamat és gyakorlat, illetve a hungarikum törvény és végrehajtási rendeletének a megismertetése a partnereikkel tájékoztatás útján történt. Ezt követte a gyűjtés módszereinek, az értéklista elkészítésének, az összegyűjtött értékek végrehajtási rendelet szerinti csoportosításának az elvégzése. Ezt követően Kisiratoson, értéklista alapján, értékfeltárás történt, melynek során szakirodalmi anyagot, interjúkat, fényképeket gyűjtöttünk az értékekről, amelyekről értéktárba kerülési indoklásokat készítettünk. Mindezeket értéklapokon dokumentáltunk. Közben a pusztaszabolcsiak kisiratosi értékúton vettek részt, megismerkedni a település értékeivel. Fontos lépés volt a Kisiratosi Értéktár Bizottság létrehozása, a szervezeti működési szabályzat alapján. Ezt követően a kisiratosi munkacsoport további értékek önálló feltárását végezte, a tervnek és a módszertannak, az előzetes egyeztetéseknek megfelelően. Ennek során a feltárt anyagot a helybeli civilszervezetekkel, a lakossággal és a képviselőkkel szembesítette, illetve további javaslatokat kért. Az elkészült értéklapokat elküldték Pusztaszobolcsra, az ottaniakkal állandó villámposta kapcsolatban voltak. Ott az értéklapokat a Kapcsos Könyvbe foglalták, majd elküldték a Kisiratosi Értéktár Bizottsághoz. A Kisiratos kincsei kiadvány összerakása, a képeslapok tartalmi és formai megjelenésének a megbeszélésére 2016. június 8-án került sor a két csoport közös munkájával. Kisiratosi értékek – Melyek azok a kisiratosi értékek, amelyek helyet kaptak az értéktárban? – Azokat nyolc csoportba soroltuk: I. Agrár- és élelmiszer-gazdaság, ahova az üvegház, a kisiratosi kenyér, Vígh Irénke tortái és a méhészkedés került. A II., Egészség és életmód csoportba a savanyú leves, a Pió atyáról elnevezett gyermekotthon, gyógynövények és házi praktikák, kézimunkák kerültek. A III., Épített környezet csoportba a jellegzetes régi épületek, a kultúrház, az iskolaépület, a halottasház, a templom és a parókia tartozik. IV. csoport: Ipari és műszaki megoldások. V. Kulturális örökség, ahova az 1881. szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére felszentelt római katolikus templom, a díszpolgárok szellemi öröksége, dr. Almási Béla, a Kisiratosi Tájház, a kisiratosi népi gyermekjátékok, nyelvjárások (Vajda Noémi, Öregapám mesélte; a Páter Godó Mihály jezsuita atyáról elnevezett általános iskola tevékenysége; Péter Godó Mihály jezsuita atya öröksége; a II. világháborúban elesett kisiratosiak emlékműve; a halottak elbúcsúztatása versben, illetve a temetés előtti virrasztás énekes asszonyokkal. Temetéskor a kiharangozás módja; a Nemzetközi Citera-, Népzenei és Néptánctábor; a hagyományos falunapok; a kunhalmok Kisiratos történetében; a tizennyolc évesek ünnepe; a település jelképei; tablógyűjtemény 1952-től; alkotótábor; a Rónasági citerazenekar; a Szalbek Vegyes kórus; népzene és néptánc; anyakönyvek a XIX. századból. A VI. csoport a sportot öleli fel. A VII. csoport a természeti környezet: Kisiratos természeti adottságai, a Rónaság; a kisiratosi gyógyvíz. A VIII. csoport a turizmus és vendéglátás: Kisiratos Kupa, fogathajtó verseny. E hosszú névsor végén szerepel: a Kisiratosi Értéktár Bizottság fenntartja az értéklista változtatásának, bővítésének a jogát. Vagyis, ha új értékek kerülnek felszínre, azokat a Kapcsos Könyvbe foglalják. Ha az összegyűlt anyag megér egy újabb kiadványt, abba foglalják. Várják az értéktárigénylőket – Hogyan lehet az értéktár elkészítését kiterjeszteni más Arad megyei vagy bánsági településekre? – Ahogyan mi mentoráltunk más településeket, úgy a kisiratosiak is segíthetnek e témában más Arad megyei településeket. Azért is tettünk meg mindent a kisiratosi értéktár elkészítéséért, dolgoztunk együtt az általuk kijelölt személyekkel, hogy a közös munka folyamán megtanulják, hogyan kell nyilvántartásba venni, feldolgozni a helybeli értékeket, hogy a továbbiakban ők is segíthessenek más települések értéktárainak az elkészítésében. Őszintén szólva e témában központi szerepet szántunk Kisiratosnak, amelynek a szakemberei segíthetnek más településeknek is az értéktáraik elkészítésében. Tulajdonképpen az értéktárak elkészítésének a szükségessége Lezsák Sándornak és munkatársainak a fejéből pattant ki. Mert nagyon fontos a kulturális értékeinknek az összegyűjtése, valahol történő nyilvántartása, a megőrzés biztonsága érdekében. Az értéktárban szereplő értékeket ugyanis életre lehet kelteni, azok turisztikai vonzatot képezhetnek. Kisiratoson eddig is vigyáztak az értékekre, hiszen a Pro Ki Dor Egyesület eddig is egy sor hagyomány-, illetve értékmentő munkát végzett. – Kérem, ismertesse e hatalmas munkában részt vett személyek nevét! – Pusztaszobolcsról a Hagyományőrző Alapítvány munkatársai: Ádámné Farkas Beáta, Mányi Lajosné, Molnár Sándor, Bartókné Piller Magdolna, Fehér Mihályné, Rideg Lászlóné, László Jánosné, Ádám László és jómagam, Czöndör Mihályné Joó Katalin. A kisiratosiak közül Almási Vince – az Értéktár Bizottság elnöke –, Almási Gábor, Benedek Sándor, Korondi Józsa Erika, Németh Anna, Németh Emese, Pataky Lehel Zsolt, Sarusi Mihály, Vajda Noémi és Wágner Szabó János dolgozott a Kisiratosi Értéktár összeállításán. – A pályázat elkészítéséhez szükséges-e az önrész? – Nem szükséges, sőt előfinanszírozású. Vagyis amikor benyújtottuk a pályázatot, azt elbírálták, majd értesítettek a nyertes voltáról, megtörtént a szerződéskötés és küldték is a pénzt. Ez a pályázat 3 millió forint támogatást kapott, amiből a kiadvány nyomtatási költségei mellett eszközbeszerzési, étkezési, illetve utaztatási költségeket is fedezni lehet. A kisiratosiakat abból a célból vittük el Pusztaszabolcs környéki települések, turisztikai létesítmények megtekintésére, hogy az ottani tapasztalatok alapján maguk is könnyebben felismerhessék az itthoni értékeiket. Éppen ezért ajánlom más Arad megyei, esetleg bánsági vagy partiumi települések értéktárainak az elkészítését, hiszen annak turisztikai vonzata is lehet, nemcsak a települések jobb megismeréséhez, hanem a gazdasági fejlődésükhöz is hozzájárulhat. – Köszönöm a beszélgetést! – Én köszönöm a lehetőséget! Balta János Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-5
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
